Svájc regionális politikája csutka angolul so fun!

kontrol Péter=Ctrl+P
nagy színes bubi=Start menü

imádok az Indigóban nyomtatni, olyan jófej nőcik vannak ott, meg az egyik úgy köszön el, h bazira elhúzza és 1-2 dallamot visz belé. de mindig!

annyira megörültünk szerdán, h itt a szorgalmi időszak vége és le zh-ztunk, hogy fényes nappal bekarmoltunk a Pivoban Isten se tudja hány ezer hektoliter sörtől. ma meg rám lett bízva Ciccnek a szakdogája és hát 2 algoflex között realizáltam, h jelenleg eleve nincs pendriveom, úgy meg azért nehéz köttetni. meg nincs Nero a gépen (Károlyt nyugalmaztam és anyám kezeibe adtam, az új kincs Dolly!), ja meg nem vettem cd-t, aláírást kell hamisítani a nyilatkozathoz, elveszett a tartalmi összefoglaló az éterben, ilyenek. idén is vadregényes volt hát. a kinyomtatott lapok helyes sorrendbe rendezésénél féltem a legjobban, mert épp tetőzött az agyzsigergörcsöm. de a kettő szakdoli, 2 cd-vel 7500 volt. az gyerek baszdmeg, nekem nem tudom hogy volt 10 rongy olyan tényezőkkel, h csak 8 színes oldalam volt, Ciccnek 18, az enyémre várni kellett egy napot, ezt meg ott helyben beköttették 3 perc alatt. ráadásul 10% kedvezmény volt rá, de még így sem nyer értelmet az ügy. apropó, egy éves a szakdolgozatom, aaww!

Subi: nem mondom meg!
Z: mondjad már!
Subi: nem!
Z: jól van, akkor én sem mondom!
Subi: te mit nem mondasz?
Z: látod, még azt sem mondom meg!

konyhai művelet, amit imádok: hagymát pirítani.
konyhai művelet, amit utálok: kivarázsolni a befőttes üvegből az utolsó uborkát, ami embertelen/uborkátlan erejű túlélő ösztönnel vértezi fel magát.

látják, ma nem sír a szám beadandók miatt....but soon!

az milyen kedves, hogy a 4 fős csoportmunkában természetszerűen én kapom az utolsó 10 oldal megírását, amit addig nem tudok elkezdeni írni, amíg az előttem lévők nem küldik el nekem az ő részüket. az meg már kifejezetten kedves, mikor erre a határidő előtt 12 órával kerítenek sort, aztán akkor olvasd át az ő 30 oldaluk, majd kezd el a tiéd.
mondjuk lefosom, mert kurvára megírtam, nem tudom hogyan, szupererő...vagy csak kurva szar lett!

csütörtökről meg megszámoltam, h hány folt van rajtam, mert kibaszott rengeteg ilyen kis pötty szerű lilás folt van a testemen, rendezetlenül szétszórva és baszdmeg 27 db, már komolyan! a lábam egy cafatkája így néz ki és senkinek sincs fogalma, h mialófaszért?!

sikerül áthidalni a problémát, h nincs anyag a beadandóimhoz, mert van, angol nyelven. nyilván kurvára örülök, h itt van 100 oldal szakmai angol, mert pont ráérek fordítgatni....erre, erre baszod, ma azt mondja az Office-om, hogy ő végérvényesen lemond tisztségéről!

update:
van tovább! szerzek anyagot, megbűvölöm a laptopot és visszavarázsolom az Office-t...mikor! kiderül, h az én témámat nem lehet írni. sírok!

ki merem jelenteni, hogy én vagyok az ideális másnapos! mert hogy délelőtt még részeg vagyok, de este már el tudok menni egy órát futni, a kettő között meg megírni egy beadandót. HÖ, bitches!

Z: hát nekem úgy van meg az emlékeimben, hogy az Egriben voltunk, aztán hirtelen már a Jateban.
Szőke hajú lány: és a kettő között hazakísérted Esztert és megittad otthon az üveg pezsgőnket!
Z: igen??? ez akkor sok mindent megmagyaráz!
Szőke hajú lány: .... igen, például, h hajnalban miért feküdtél be a kádba a macska plüssel, h te ott fogsz aludni! (ez régi vágyam volt már amúgy!)

aztán ma még részeg voltam, éreztem, mert megvártam Szőke hajú lány előadását és addig vettem neki olyan hasznos ajándékokat, mint zöldalma meg egy darab paradicsom (mert egy hazaútra ezek nélkül nem lehet elindulni), meg akkorát frenkiztem az Aradin egy greenpeace-essel, hogy az hihetetlen és együtt kurvaanyáztuk az IT vállalatokat, mert fúj szénenergia, meg beültem a TIK-be kb. aludni, de hogy azért nézzen ki valahogy a történet, a kezembe kerülő első könyvet magammal vittem,ami amúgy a születésről szólt és hogy lényegében a szülés harmadik mátrixával magyarázható az egyes embereknek a fojtogatós illetve a pisi-kaki szex iránti vágya, mert hogy saját vérünkön és ürülékünkön egy szűk csatornán jöttünk a világra.

és akkor most vissza a beadandók könyörtelen világába, amikhez többnyire nincs anyagom.

az az elbaszott kurva konzulenspicsa visszadobta a 10 oldalas írásom, mert nem hiszi el, hogy nem ctrl-c/ctrl-v ztem az egészet, mert szerinte túl jó! sírok, baszdmeg, hogy ez mégis mi a jókurvafasz?! írjak újat, de más témában is. kérdem milyenben gondolja, mondjon egy példát vagy valamit, amiből valamire tudok építkezni. azt ő nem mond!! (vá dö mádö fák?) mindegy, h amúgy az lenne a feladata, h segítsen vagy tereljen vagy kurvaayám, h néma gyereknek anyja se, de én sem értem a szavát!
ez amúgy egy egy kredites lószar kamu tárgy, a többi konzulensnél annyi az egész, hogy elmondod mi lesz a diplomamunkád témája és már rombol is be az 5-ös az ETR-be.
elviszem Eszternek a cseh sörét és kecsesen bebaszok, mondom, felmondok!

Z: úrég, ez a nő, aki elment mellettünk a múlt évi főbérlőm és azóta lógunk neki egy havi lakbérrel és nem ismert fel, atyaég!
Subi: remélem érzékeled, h milyen jó, h ezt most pont nekem mondod!

(Subihoz költözöm szeptembertől)

felmondok az SZTE-ről! fel-mon-dok, baszdmeg!

a Sparban nem találtam fizetéskor a pénztárcám, mely egész testemen átfutó pánikot indukált, aztán csak meglett, és akkora lett az örömöm, hogy fogalmam sincs hogyan, de úgy kirántottam, hogy baszdmeg átröppent egy ilyen plexi/üveg fal felett a másik sorba! nem akartam elhinni. mások se nagyon.

Még mindig van olyan ismerősöm, aki most érettségizik. Nem baj, az már a fénykorból való becstelen leágazásom lesz ha nem lesz ilyen ember.

Emlékszem a magyar érettségimre, igaz, most visszakerestem mit írtam és kurvára nem ismerős. Azt tudni kell, hogy minket a szövegalkotás résznél - ahol eldöntöd, hogy érvelést vagy műelemzést csinálsz -, utóbbira készítettek csak fel, érvelés mikéntjéről egy kurva szót nem szóltak. Én természetesen nagy bátran és önkényesen az érvelést választottam ennek ellenére egy meggondolatlan 180 perc keretén belül, és tudom, hogy beleszőttem a Szentivánéji álmot, amit véletlenül előtte olvastam pont (akkor még nem olvastam). Mintha a kertekről meg filmekről kellett volna írni és hihetetlen de talán beleírtam a Kill Bill-t, baszdmeg!

képzeljük el, hogy cukros vízbe nyúlt kézzel próbálunk mézet és gyantát összekeverni. na, még az a veszedelmes korcs produktum sem lenne olyan ragacsos, mint a ricinus olaj! nem tudom ki találta ki, h masszírozzuk a fejbőrbe, de baszdmeg valami kulisszatitkot elárulhatott volna mellé a hosszú hajúaknak, hogy hogy a faszba.

közben felfedeztem, hogy van long version. nem bírok betelni vele, sajnálom. igazából el is felejtettem volna mit akartam eredetileg megnézni!

hétfőre ki át javítanom 2 beadandómat, amit kollektíve most dobtak vissza.
keddre kell egy 10 oldalas beadandót írnom, lehetőleg már a diplomamunkám témájában. buhahaha, kizárt, az első szembejövő téma lesz a kiválasztott.
szerdán elő kell adnom ezt az első szembejövő témát.
csütörtökre egy másik 10 oldalas beadandót kell írnom és lesz egy zh is.

én meg mit csinálok? képzelhetik, van új Parov Stelar album....szerencsére dupla.

és megláttam az első reklámot YouTube-on, amit egyszerűen tényleg lehetetlenség skipelni! gyors asszociáltam is a múlt heti schönbrunni kastélyra, ahol így elképzelem, ahogy Sissy kitárja a kurva nagy balcony-t és kb. hangosbemondóval elordibál a 8ezer nm-es kert végében játszadozó gyerekeknek, h "gyerekek, kész az ebéd". persze első elképzelésem az volt, hogy mekkora kurvakibaszott nagy kerti partyt lehetne ott rendezni, elférne ott az egész SZTE.

elképzelés:
találkozni Nórikával, átnyújtani neki a szuvenír sört, inni 1(!) sört a Nyugiban, haza jönni és írni a beadandót

valóság:
sör-sör-sör-whiskey-fű-sör-gyros

este realizáltam, h úgy utazgattam Közép-Európában gondtalan nyugalommal (pár napig ráadásul azzal a hittel, h a személyim is itthon hagytam), h a pénztárcámban még mindig ott a zöldi. most már sürgősen nemes célokra inhalálni kell azt.

ma egy félreértés miatt a Bohémmal bementünk egy általunk közkedvelten került előadásra, melynek valamire való produktuma egy papagáj lett, ami azért érdekes, mert egyáltalán nem annak indult, konkrétan semminek indult és mégis ez lett. (kézírásomról annyit, hogy oké, hogy kiolvashatatlan, de legalább esztétikus....féle)

vagyok oly szerencsés, hogy ilyen terepgyakorlatokon* tudat alatt átváltok túlélő üzemmódba és képes vagyok határértéket súrolva létezni. értsd: reggel kipattanok 5 óra alvás után, irritálóan aktívan, tápanyagbeviteli igényem redukálásán akkor rémültem meg mikor este realizáltam, hogy "ma is csak egy zsemlét ettem", de a legáldásosabb szerv címet mégis a húgyhólyagom kapta, amit valóban irigyelt minden nőtársam.

Pozsonytól nem dobtam nagy hátast, de az egy főre jutó másik turista csoportok száma was too damn high! mindegyik a saját nemzeti zászlajával rohangált, hogy lássa mindenki a csoport vezetőt. nem is értem mi miért nem lóbáltunk egy kurva nagy Nagy-Magyarország lobogót?!

Bécstől ellenben hagyat dobtam magam, ott kétszer, Pozsony helyett is. Bécsben szívesen eléldegélnék, még talán mosolyogva asszimilálnám is a német nyelvet, tőlem 10-et kap! de Brno is. a brnoi éjszakák részletezését sajnos írásban lehetetlen vissza adni, de maguk képzelhetik, hogy mi lehetett h a magyar házipálinkát cseh sörrel kísértük egy szimpatikus kis belvárosi kocsmában. egy kellemetlen dolog azért ért minket. a neten a szállás látványától beszarsz olyan jó, de csak egy remek marketing fogás áldozatai lettünk. én izgatottan vártam a reggelt, hogy 11 lány hogyan boldogul úgy, hogy egy fürdőszobát kaptunk (benne a wc is), ahol limitált literben áll rendelkezésre a meleg víz (ez a tény pont az én zuhanyozásom közepette ütötte fel fejét) és nem volt tükör se.

Prága meg....Prága! Nem élnék ott se, de kétség kívül szép, mondjuk 50 korona egy fél literes kóla! ott jöttem bele, hogy ezek a népek nem értik a magyart, szóval mikor kérdeztem, hogy mennyi lesz és arconbasz a számmal, hogy "Fifty", akkor jólesően és félelem nélkül borulhattam ki, hogy "Fifty, baszdmeg?!" Prágát úgy jellemezném, hogy kurva sok az égen a kondenzcsík (félelmetesen!), annál is több a turista, még annál is több a macskakő és még ezeknél is több a menyasszony. igen, az! valahogy minden sarkon felütötte egy a fejét, nem bírtam hová tenni a jelenséget. az egyik pár fotózásába Subival paraszt magyar járókelő módjára bele is pofátlankodtunk és véletlenül majdnem egy film/cseh sorozat(?) forgatásába is. a sör gyerek áron van, élvezet volt addig pakolni a bevásárló kosárkát, hogy jogos félelem fogja el az embert, hogy leszakad a gecibe. az már kevésbé volt kedves, mikor fizetni kellett és a forint-euro-korona hármas hullámzott a pénztárcámba összevissza. 

meg voltunk csomó helyen, Kutna Horát megemlíteném csendben. ott van egy kedves kis temető közepi kápolna, ahol pestisjárványban elhunyt emberek csontjai díszítik az épületke falát és mindenét. na már most ez a "leülnék az ötletgazdával és az elkövetővel egy üveg sörre, hogy MIÉRT?" tipikus esete, szerintem. mindenesetre érintettem emberi koponyát, aki pestisben halt meg, ez azért úgy vélem kevesen mondhatják el magukról, milyen kurva szerencsés vagyok! nem akartam képekkel telehányni ezt a postot, de erről csak felbaszok egyet. volt gyerek koponya is, minden lófasz, kibaszott Temperance Brennan voltam!

meg nekem voltak ilyen tévhiteim, (látszik, hogy mennyit mozgok külföldön) hogy az angol az az ultimate common language, de hát a 3 négyzetméteres cseh kiskereskedésben hiába beszélek a 60 éves néninek.
szuvenírnek kb. mindenkinek a költséghatékony sörit hoztam, egy hűtőmágnes 5x olyan drága volt és belesajgott a szívem, hogy az mennyi rengeteg sörci! szuvenírnek én olyan remek dolgokat hoztam magamnak, mint: Pozsony nagy terének természetes élőhelyéből kiugrott mini macskakő féle, Bécsből egy sörnek öltözött fiatalembertől egy kocsmát promozó flyert, Brnoból egy kocsmaföldön talált kitűzőt, Prágából meg 2 kis papír szívet, amit dobáltak ránk. mert a hűtőmágnes too mainstream (és drága)

summa summáron bölcselet: a P betűs városokba jó átutazni, a B betűsek meg 10 pontosak!

*(Eszter részegen úgy kérdezte, hogy: milyen volt a táborom?...TÁBOR! Nándi kalandtúrának nevezte. megáll a zeszem.)

hazacipeltem 4 kiló cseh sört, kérem nézzék el, ki kell pihennem ezt az édes terhet!...meg hát szombat óta most enged csak be a saját blogomba ez a szemétláda.

egy hét múlva itt, csókolom! vár bécspozsonyprága!

úristen, most láttam meg, hogy a Harmadik lakótársam Zumba oktató. hogyafaszomba? annyira hihetetlen azzal a testalkattal, mint egy erősen hiányos fogsorú fogász vagy egy félkezű sebész vagy egy vak karmester vagy egy szemüveg nélküli informatikus vagy egy néma énekes.

néha elgondolkodom azon, hogy megérdemlem-e majd ezt a mester diplomát?!
mert kurva lusta vagyok, leszarom és jóformán (a Bohémmal) már csak a kötelező gyakorlatokra járunk be.
aztán rájöttem, hogy kibaszottul simán, mert most értik, mi kihívás van abban, hogy van egy heted felkészülni xy kiselőadásra?! hát az mindenkinek megy. az utolsó 12 órában megcsinálni, nyomás alatt, na úgy máris izgalmasabb és kihívásokkal és meglepetésekkel tarkított. szóval nem az van, hogy nem vagyok szorgalmas (jó, nem vagyok), én csak level: epxert-en viszem az egyetemet, ennyi. az én múzsám a határidő, alkalmazkodnom kell hozzá.

a szerdai kiselőadásomat a szokásos stílusomban adtam elő, és kérem mindenki karoljon valami masszív, földrengésbiztos tárgyba, a kibaszott paraszt nőgyűlölő fejestől, aki jóformán tényleg csak kritizált mindenkit aznap, olyan nyilvános elismerést kaptam, hogy fel sem fogtam, amíg ki nem pihentem magam. azt mondta úgy tudok előadni, ahogyan csak a tanárok tudnak, lekötöm az ember figyelmét és a jövőheti terepgyakon nekem kéne az összes kiselőadást tartani. (jelzem, priceless moments volt látni a leendő phd-sok arcát.)
ez engem úgy feltöltött, főleg a múlt féléves csütörtöki politikás gyaláztatásom után, hogy ki lehet jelenteni: ápr18-tól tértem vissza lelkileg újra 100%-ra. akkor kicsit mondjuk 140% volt, lehet.

a Cicc szál sem bánt tovább, ott történt nagyon sok, nagyon érdekes dolog. mondjuk, hogy egy közös ismerősünktől kellett megtudnom, hogy szerinte, hogy már nem lakunk együtt, így nem is kell olyan közel állnunk egymáshoz, mindent megbeszélni, a kapcsolatot olyan bensőségesen és sűrűn tartani, mint eddig, mert mégis miért kéne?...megismétlem: mégis miért kéne? ez MI? ezt persze akkor tudom meg, mikor már kiment. lett volna lehetősége elmondani, nem tette. nem tudja, hogy tudom (illetve tudtommal), és hát ez nem egy skype téma. de megbízható embertől tudom és Cicc akkori viselkedéséből sajnos ki is nézem. én kurva sok mindent le tudok nyelni, túl sokat is (uhú, rosszra gondolod, oh, how inappropriate), de ez akkora mértéktelen csalódás volt számomra, hogy nem is bocsátkozom megpróbálni leírni. érdekes azonban azt látni, ilyen kulisszatitkokkal, hogy valószínű egyedül van kint és így jobban kapaszkodik belém és -magához képest- ugyan kimutatja mennyire szeret. jelenlegi status: confused, de már nem érzem, h sebezne. ha még érdekelne, tudom, hogy "vissza akarnék bántani", és kevésbé foglalkozni vele, hogy érezze és jöjjön rá, nem lehet csak úgy az embereket eldobni se szó-se beszéd, akik szeretik, olyan elbaszott indokkal, hogy mert már NEM laknak együtt és nem köti őket össze pl. az egyetem.... nem, ezt azóta sem tudom felfogni. azt se, hogy így van, de azt se, hogy bár kérdeztem ilyen felől, nem mondott semmit.

mindegy is, tanulságos volt, kicsit átformált. 2011 októberben kezdett széthullásom, ami februárban csúcsosodott ki (és soha többé olyat), az április idusán: fixed! Zé is back egy verzsön 2.0-s változatban. (lekopogtam)